Halványodó zöld-fehér remények
Zsuzsi 2007.02.14. 14:12
Tóth Timi mellett -mondthatni- szokás szerint csapatkapítányunk az, aki olyankor is vállára igyekezett venni a csapatot, amikor a többiek haloványabb teljesítményt nyújtottak. Kirsner Erika akarását mi sem jellemzi jobban, minthogy átlővésből is szerzett gólt.
Mi okozta szerinted, hogy az első félidő végére, egy gólra csökkent az előtte már hétgólossá is duzzadó előnyünk?
Őszintén szólva fogalmam sincs erről. Talán a nagy előnyünk birtokában hamar elhittük azt, hogy megvan a mérkőzés- fogalmazott a szélsőnk a meccs után. A védekezésünk langyosabbá vált, nem tudtunk már annyi labdát szerezni, ráadásul a lerohanásaink, indításaink sem jöttek már be annyira. Két-három olyan buta technikai hibát is véttetünk ekkor, hogy simán kidobtuk a labdát taccsra. Úgy vélem, ezek összességében határozták meg azt, hogy hullámvölgybe került a csapat. Aztán már csak magunk alatt ástunk, és sehogy sem tudtunk kijönni a gödörből.
Nem csak lendületesen, de kiválóan védekezve is játszottatok az első félidő nagy részében. Később vajon miért tört meg hátul is a játékotok?
Arra készültünk, hogy főleg Rotis és a koreai irányító fognak kapura lőni. Ezen kívül a beállóst játszották meg, ez az, amit ők tudnak, és később ezt hozták. Az első negyedóra után sajnos ezeknek már nem találtuk az ellenszerét. Gyenge pontjainkat, mint ami a jobbátlövő, nem tudtuk annyira feladni, pedig ott tudtuk volna őket több hibára kényszeríteni. Minthogy az ő kapusaik sem fogtak annyira jól, ha pontosabb lövéseink, átlövéseink mentek volna a kapura, itt lehetett volna még keresni valónk.
A második félidő végefelé mivel próbálkoztatok, hogy lefaragjatok az akkor két-három gólos hátrányt?
Ekkor már szinte semmi nem jött össze azokból, amikre András külön felhívta a figyelmünket, hiszen Rotis és Oh folyamatosan dobták a góljaikat. Nem voltunk már a helyzet magaslatán, sem védekezésben, sem kapusposzton. Ilyenkor pedig, amikor már futunk az eredmény után, a kezünk is gyakrabban megremeg, már kevésbé pontosak a lövések. Ezek pedig magukkal hozták, hogy nem sikerült fordítanunk a végén sem.
Ezután a vereség után idegenbeli meccseitek vannak már csak hátra. Mire számítasz azokon?
Mindenképp az a célunk, hogy a KEK-szereplést még kivívjuk legalább. Persze, úgy vélem, hogy Skopjéból akár csak pontot is elhozni maga a csoda lenne. De ez a Ferencváros már a tavalyi szezon során is megmutatta az EHF-kupában, hogy képes csodát művelni. Viszont azt is tudjuk ugyanakkor, hogy ez nem az EHF-kupa, hanem a BL, ami sokkal erősebb, hiszen itt sokkal jobb csapatok szerepelnek. Én már játszottam Skopjéban BL döntőt, tudom, hogy ez nem egyszerű dolog, de mindent meg fogunk tenni azért, hogy örömet okozzunk szurkolóinknak.
Tavaly olykor valóban idegenben jött ki nektek jobban a lépés egy-egy párharcban. Ebben talán bízhatunk ezúttal is?
Eddig még csak egy idegenbeli meccsünk volt a csoportkörben, és sajnos azon sem sikerült pontot szereznünk. Tudjuk, hogy szinte mindenki a továbbjutást várta volna tőlünk, de ebbe a 16 csapatos elitbe bekerülni már hatalmas eredmény volt, itt pedig valóban Európa legjobbjai vártak ránk. Ennek a csapatnak a fejlődés lehet a fő célja, ami már eddig is sikerült, így annak csak külön örülnénk-, ahogy nagyon szeretnénk is-, ha meglenne a harmadik hely a csoportban…
|